Klasszikus filmes és turisztikai látvány a trópusi szigetek vagy tengerpartok mellett látható, pálmafákról készült fotó amin ott csüngenek a kókuszdiók. Minden 1980- nál korábban született, magyar ember kultikus álma. manapság ez az idilli kép és a csemege maga messze nem kuriózum. Auchanokban például könnyedén, 200,- körüli összegért már kaphatunk abból az egzotikus csemegéből amit gyerekkoromban maximum újságból, esetleg tv-n keresztül ismerhettem. Évekkel később aztán persze nagyi reszelékén meg a kókuszgolyón túl megjött Bounty is és nagyobb kedvvel kóstolgattam a pálmafák termésének ízét.

" A kókuszpálma pontos eredete nem ismert, valószínű azonban, hogy Délkelet-Ázsia partvidéki területeiről, valamint a csendes-óceáni szigetvilágból terjedt el a trópusokon. Pontosan azt sem tudjuk, mikor kezdték az emberek kókuszpálmák nevelését, csak arra vannak bizonyítékaink, hogy Indiában már 3000 évvel ezelőtt több célra használták fáját és termését, a kókuszdiót. Az is bizonyított tény, hogy a növény magától terjedt át egyik szigetről a másikra. A kókuszdió a tengeráramlatokkal több ezer kilométert képes úszni (Norvégia partjainál is találtak kókuszdiót), és ellenállva a tenger sós vizének, három hónapig megtartja csírázó képességét. Ennek köszönhetően ma már a trópusokon, ahol a gyökerei kellő vízhez jutnak, és az éghajlati viszonyok is megfelelőek számára – nagyjából a 25. északi és déli szélesség között – mindenütt megtalálható. A kókuszpálmáról Európában Marco Polo számolt be elsőként. "

Manapság könnyen szerezhetünk de annál nehezebben törhetjük fel a leginkább mandulára emlékeztető ízű termést. Déli kultúrák rengeteg módon használják fel az egészet. Pár példa:

"A kókuszdiót borító durva rostszálakat kefesörték, tömítőanyagok, valamint – textilipari eljárásokkal – szőnyegek, lábtörlők, zsinórok készítésére lehet felhasználni. Ehhez az éretlen kókuszdiókat 3 napig vízben áztatják, így a rostok leválaszthatók a kemény héjról. Ezután a rostokat megszárítják, gerebenezik. Textilipari feldolgozáshoz fonalat készítenek belőlük. A kókuszszőnyegek rendkívül rugalmasak, korábban így készültek a tornatermi szőnyegek. 1000 kg kókuszdióból kb. 35 kg keferostot és 150 kg fonásra alkalmas rostot lehet előállítani."

Én minden esetre, előszeretettel ajánlom mert igazi, egzotikus kulináris élvezet minden falat miután kierőszakoltuk erős héjából. Ehhez egy tipp: lehetőleg, valami hegyes kő segítségével lehet a legkönnyebben feltörni majd a belsejét lapos késsel kivájni.

Sok sikert!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.